Ajka város víziközmű hálózatának hatékonyságnövelése kék-zöld infrastruktúra elemekkel – előkészítés

Sajtóközlemény

2023/03/20

 

 

 

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) keretén belül a KEHOP-2.1.3 „a derogációval érintett, valamint ammónium-ionra vonatkozó ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására tárgyú felhívás keretében Ajka Város Önkormányzata és a BAKONYKARSZT Zrt. „Ajka város víziközmű hálózatának hatékonyságnövelése kék-zöld infrastruktúra elemekkel-előkészítés” című projektje 310 millió Ft támogatásban részesült.

Ajka Város Önkormányzata és a BAKONYKARSZT Zrt. a projekt keretében a KEHOP Plusz 2. prioritási tengely „körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság” fejlesztéseinek előkészítéséhez kapcsolódóan nyert el támogatást annak érdekében, hogy a Torna-patak ökológiai revitalizációja, természetalapú megoldásokon nyugvó (NbS), kék és zöld infrastruktúra-fejlesztés tervezési feladatai elindulhassanak.

A város a Torna-patak mederrendezését tervezi, mivel az elmúlt években a klímaváltozás hatására jelentős villámárvizek alakultak ki a patakon, melynek medre már nem képes azt biztonsággal levezetni. 2014-ben és 2018-ban a Torna-patak a belterületi szakaszon több ízben kilépett medréből elöntve a belvárost, és jelentősen túlterhelte a csapadékcsatorna rendszert, valamint az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna rendszert is. Ez utóbbi jelenség nem csak elöntéseket okozott de időszakosan jelentős károk keletkeztek a szennyvíztisztító telep működésében, azaz a szennyvíztisztítási folyamatokat akadályozta.

A patakmeder az utóbbi években kialakult gyors lefolyású árvizek, villámárvizek kártétel nélküli levezetését már nem tudja biztosítani. Ezért szükséges klímakompatibilis, ökologikus elvek mentén annak átalakítása, ugyanakkor fontos szempont a patak rekreációs lehetőségeinek minél szélesebb körű kiaknázása is.

A tervezéssel a Torna-patak közel 3,1 km hosszban érintett.  Az árvízcsúcsok csökkentésére a település feletti külterületi szakaszon ill. a belterületi szakaszon is ideiglenesen elönthető területeket tervezünk kialakítani, melyek esőkertként is funkcionálnak, illetve természetes szűrőként a környező területek csapadékvízbevezetéseinél. Ez a megoldás egyrészt a város klímaadaptációját jelentősen segíti, másrészt a városi szennyvízelvezető víziközmű rendszer és a csapadékcsatorna rendszer túlterhelését eredményesen csökkenti.

A térség ivóvíz elosztó hálózatának, szennyvíz- és csapadékvíz elvezető rendszereinek fejlesztése tovább segíti a térségben a korszerű vízgazdálkodási elvek megvalósítását. Ennek szellemében, a BAKONYKARSZT Zrt., mint víziközmű szolgáltató szakmai iránymutatása mellett megtervezésre kerülnek a Torna-patak közvetlen vízgyűjtőjén az alábbi vízgazdálkodási részfeladatok:

  1. Szőc település szennyvízcsatornázása és csatlakoztatása az Ajkai szennyvízelvezető és tisztító víziközmű rendszerhez;
  2. Ajka város szennyvízcsatorna főgyűjtőinek rekonstrukciója;
  3. Ajka város és a térség vízbázisainak átfogó fejlesztése, az egészséges ivóvíz hosszú távú biztosítása érdekében (Ajka új vízbázis, Kislőd-Bányatelepi településrész ivóvízellátása, Devecser város víztisztító fejlesztése) a fejlesztéssel közvetlenül érintett Torna patak menti települések: Ajka, Kislőd, Városlőd, Devecser);
  4. A térség településeinek ivóvíz elosztó hálózat hatékonyság növelő fejlesztése;
  5. Az ajkai zárt csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése;

Cél a fenti projektelemekre részletes projektkoncepció kidolgozása, a megvalósításhoz szükséges projektdokumentáció elkészítése (Engedélyezési tervek, Megvalósíthatósági Tanulmány és költség-haszon elemzés), projektdokumentáció alapján vízjogi létesítési engedély megszerzése, kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési dokumentáció elkészítése, továbbá minden egyéb szükséges hatósági engedélyek megszerzése.

A tervezés elősegíti, hogy a közvélemény és a célközönség felismerje a víz értékét.

A víz/csapadékvíz-elvezetés helyett víz/csapadékvíz-gazdálkodás szemléletét szükséges elterjeszteni és használni alapelvként.

Mára a tervezések során a természetes folyamatokat imitálva a lefolyás, beszivárgás és párolgás eredeti egyensúlyának helyreállítására kell törekedni a csapadékvíz leérkezési helyéhez lehető legközelebb. Ezen kívül a természetes vízfolyások minél természetközelibb kialakításának megvalósítása városi környezetben is kívánatos és lehetséges.

A tervezés hozzájárul az élővizek (a Torna-patak és közvetve más kisebb vízfolyások a vízgyűjtő területén, pl.  Széles-víz) vízminőségének javításához, a szennyezések csökkentéséhez.

A tervezés hozzájárul, hogy a multifunkcionális, esztétikus és ökologikus felületek, – melyek egyszerre csökkentik a lefolyást, hűtik a környezetüket – szolgálják a lakók kikapcsolódását, az egészség megőrzését, valamint élőhelyet nyújtsanak a honos állat- és növényfajok számára.

Az ivóvízbázisaink átfogó védelme, valamint a vízhatékonyság növelése kiemelten fontos.

A víziközmű szolgáltatás fenntarthatóvá tétele a vízveszteségek csökkentése által, hatékonyan működtethető víziközmű rendszereket hoz létre, mely a jelenlegi energia válságos helyzetben kulcsfontosságú. Ezt erősíti az integrált vízgazdálkodás szemlélet meghonosítása, mely révén a vízhasználat optimális és fenntartható les és emellett a vízi ökoszisztéma védelme is erősödik.

A tervezési projekt támogatás forrását az Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A projektről bővebb információt a www.ajka.hu és a www.bakonykarszt.hu oldalon olvashatnak.

 


Az elmúlt években többször előfordult, hogy a jelenlegi patakmeder már nem tudta elvezetni a heves esőzések okozta vízhozamot és a patak kilépett medréből, elárasztva a parti ingatlanokat és a belvárost.

Ajka Város Önkormányzata ezért megkezdte a Torna-patak rekonstrukciós munkáinak tervezését. A város a Miniszterelnökséggel és az érintett szaktárcákkal együttműködve egy mintaértékű mederrekonstrukciót szeretne megvalósítani.

A tervek eljutottak abba a fázisba, amikor már bemutathatók a lakosságnak.

A tervezés során felmérésre kerültek azon ingatlanok, amelyek valamilyen módon érintettek  lehetnek a patak rendezésével összefüggésben.

1. szakasz Belvárosi rész

2. szakasz Hild parki rész

3. szakasz Ilona malom rész

4. szakasz Kertekalja Téglagyári utcai szakasz

5. rész Vadasása szakasz

6. szakasz Kun Malom

Érintett ingatlanok

Előzetesen szeretnénk érzékeltetni a tervezés szemléletét a következő infógrafikákon keresztül.

A patakmeder az utóbbi években kialakult gyors lefolyású árvizek, villámárvizek kártétel nélküli levezetését már nem tudja biztosítani. Ezért szükségessé vált annak klímakompatibilis, ökologikus elvek mentén történő átalakítása, ugyanakkor felmerült szempontként a patak rekreációs lehetőségeinek közösségi szintű kiaknázása is, természetesen az ökológiai szempontok messzemenő figyelembevétele mellett.

Az első ábra a jelenlegi belvárosi medret mutatja. A korábbi burkolt kialakítással beszorították a patakot, gondoskodtak a víz gyors levezetéséről, de elszigetelték a környezetétől , a patak jótékony hatását nem tudtuk élvezni. Ennek a megoldásnak a vízmegtartó képessége értelemszerűen nagyon csekély. Mára a meder állapota leromlott és már levezetni sem képes az érkező vizeket ( veszélyeztetve ezzel a környező ingatlanokat), nemhogy hozzájárulna a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

A következő ábrán egy szabályozott, trapéz szelvényű, eredetileg burkolt, de már befüvesedett vagy akár nem is burkolt medrű kisvízfolyás látható. (Ez a Hild park és a felső szakaszok mai állapota.) Ezt a megoldást is gyakran alkalmazzák a településeken, nemcsak belterületen, hanem külterületeken is. A trapézszelvényű meder rézsűje füvesített, így a mederben már meg tud telepedni a gyékény, a nád és más vízinövények. A füves rézsű karbantartást, kaszálást igényel, és a meder formájának megtartása érdekében néhány évente kotorni szükséges a lerakódott hordalék eltávolítása céljából. A szabályozott, trapézszelvény kialakítású meder elsődleges célja a víz viszonylag gyors levezetése. Mivel nincs szilárd burkolat, így a mederben lévő víz egy része szabadon be tud szivárogni a talajba, ezáltal meg tud valósulni a patak és a talajvíz közötti kapcsolat . További előny, hogy a patak környezetében megtelepedő vízinövények növelik a fajgazdagságot,a változatosságot, valamint hozzájárulnak a patak vízmegtartó képességéhez is. Sajnos ez a  mederkialakítás sem képes a megfelelő árvízi biztonságot biztosítani.

Az utolsó ábra az általunk kialakítani kívánt patakmeder és környezete természetes vagy természetközeli állapotát mutatja be. A széles völgyekben, kiterjedtebb zöldterületek esetében több lehetőség adódik a patakok természetes vagy természetközeli állapotának megőrzésére, valamint visszaállítására, ezáltal a meder sekély és kanyargós vonalvezetésű kialakítására. Ahol változó szélességű, változó mederesésű szakaszok követik egymást, tájképileg és ökológiai értelemben is magasabb értékű vízfolyások vannak jelen, amelyek a környezetükben élők vagy oda látogatók számára is felüdülést nyújthatnak: néhol lassan folydogál a víz, másutt kisebb zúgók alakulnak ki a kövek, a gyökerek vagy a faágak között. A patakpartot fajgazdag növényzet kíséri, amelyben jellemző a vízkedvelő fafajok, például az éger és a különféle fűzfajok jelenléte.

A területen olyan partmenti zóna kialakítása is tervezett, amely időnként elöntésre kerülhet,  ez azonban megfelelő kialakítás esetén nem okoz károkat, sőt, az itt megtelepedő növényfajokra nézve  kedvező hatású. Ilyen terület lenne az Ilona Malom és a Hild park egy része. Igen a Hild park is! Mint látható a területhez illeszkedő kisebb “nyúlgátakkal” ezek a területek árvízvédelem szempontjából jól kezelhetőek, és megvédik a belvárost az elöntéstől. Itt látható egy hasonló példa Luckenwaldból.

Az ártéri sáv időszakos elöntésével több víz tud beszivárogni a talajba, mely a környező ingatlanok vízháztartására is kedvező hatással lesz. A víz részleges visszatartásával és a lefolyás lassításával  a patak ajkai szakaszain az árvízveszély is mérsékelhető lesz.

Az infógrafikák a LOGOS4WATERS projekt keretében készültek.

Dokumentumtár

 

 

 

 


 

Projektzáró sajtóközlemény

2023/12/29

 

 

 

Ajka Város Önkormányzata és a Bakonykarszt Zrt. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül meghirdetett  KEHOP-2.1.3 „a derogációval érintett, valamint ammónium-ionra vonatkozó ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására tárgyú felhívásra, KEHOP-2.1.3-15-2023-00108 azonosítószámmal benyújtott Ajka város víziközmű hálózatának hatékonyságnövelése kék-zöld infrastruktúra elemekkel-előkészítés” elnevezésű pályázata, mely 309,94 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült lezárult.

Ajka Város Önkormányzata és a BAKONYKARSZT Zrt. a projekt keretében a KEHOP Plusz 2. prioritási tengely „körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság” fejlesztéseinek előkészítéséhez kapcsolódóan nyert el támogatást annak érdekében, hogy a Torna-patak ökológiai revitalizációja, természetalapú megoldásokon nyugvó (NbS), kék és zöld infrastruktúra-fejlesztés tervezési feladatai elindulhassanak.

A város a Torna-patak mederrendezését tervezi, mivel az elmúlt években a klímaváltozás hatására jelentős villámárvizek alakultak ki a patakon, melynek medre már nem képes azt biztonsággal levezetni. 2014-ben és 2018-ban a Torna-patak a belterületi szakaszon több ízben kilépett medréből elöntve a belvárost, és jelentősen túlterhelte a csapadékcsatorna rendszert, valamint az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna rendszert is. Ez utóbbi jelenség nem csak elöntéseket okozott de időszakosan jelentős károk keletkeztek a szennyvíztisztító telep működésében, azaz a szennyvíztisztítási folyamatokat akadályozta.

A patakmeder az utóbbi években kialakult gyors lefolyású árvizek, villámárvizek kártétel nélküli levezetését már nem tudja biztosítani. Ezért szükséges klímakompatibilis, ökologikus elvek mentén annak átalakítása, ugyanakkor fontos szempont a patak rekreációs lehetőségeinek minél szélesebb körű kiaknázása is.

A tervezéssel a Torna-patak közel 3,1 km hosszban érintett. Az elkészült engedélyezési és kiviteli tervek figyelmet fordítanak az árvízcsúcsok csökkentésére a település feletti külterületi szakaszon ill. a belterületi szakaszon is. Így ideiglenesen elönthető területek kerültek megtervezésre, melyek esőkertként is funkcionálnak, illetve természetes szűrőként a környező területek csapadékvízbevezetéseinél. Ezek a megoldások egyrészt a város klímaadaptációját jelentősen segíti, másrészt a városi szennyvízelvezető víziközmű rendszer és a csapadékcsatorna rendszer túlterhelését eredményesen csökkenti.

A térség ivóvíz elosztó hálózatának, szennyvíz- és csapadékvíz elvezető rendszereinek fejlesztése tovább segíti a térségben a korszerű vízgazdálkodási elvek megvalósítását. Ennek szellemében, a BAKONYKARSZT Zrt., mint víziközmű szolgáltató szakmai iránymutatása mellett megtervezésre kerültek a Torna-patak közvetlen vízgyűjtőjén az alábbi vízgazdálkodási részfeladatok:

  1. Szőc település szennyvízcsatornázása és csatlakoztatása az Ajkai szennyvízelvezető és tisztító víziközmű rendszerhez;
  2. Ajka város szennyvízcsatorna főgyűjtőinek rekonstrukciója;
  3. Ajka város és a térség vízbázisainak átfogó fejlesztése, az egészséges ivóvíz hosszú távú biztosítása érdekében (Ajka új vízbázis, Kislőd-Bányatelepi településrész ivóvízellátása, Devecser város víztisztító fejlesztése) a fejlesztéssel közvetlenül érintett Torna patak menti települések: Ajka, Kislőd, Városlőd, Devecser);
  4. A térség településeinek ivóvíz elosztó hálózat hatékonyság növelő fejlesztése;
  5. Az ajkai zárt csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése;

A tervezés során kiemelten figyeltünk, hogy a közvélemény és a célközönség felismerje a víz értékét.

A víz/csapadékvíz-elvezetés helyett víz/csapadékvíz-gazdálkodás szemléletét kommunikáltuk alapelvként.

A tervezés hozzájárul az élővizek (a Torna-patak és közvetve más kisebb vízfolyások a vízgyűjtő területén, pl.  Széles-víz) vízminőségének javításához, a szennyezések csökkentéséhez.

A tervezés hozzájárul, hogy a multifunkcionális, esztétikus és ökologikus felületek, – melyek egyszerre csökkentik a lefolyást, hűtik a környezetüket – szolgálják a lakók kikapcsolódását, az egészség megőrzését, valamint élőhelyet nyújtsanak a honos állat- és növényfajok számára.

A tervezési projekt támogatás forrását az Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.