Ajkán is egyre jobban szembesülünk a klímaváltozás hatásaival – elég csak a hirtelen lezúduló záporvizek elvezetésére, vagy a túlmelegedő városközpontra gondolnunk. A város polgárai egyre nehezebben tolerálják az ebből fakadó problémákat. Az önkormányzat ezért lehetőségeihez mérten mindent megtesz a változásért. 2017-ben például a Veszprém Megyei Önkormányzattal közösen nyújtott be pályázatot a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek (SECAP) kidolgozására.
Az Európai Unió 2008-ban fogadta el klíma- és energiacsomagját*, amit követően az Európai Bizottság létrehozta a Polgármesterek Szövetségét (Covenant of Mayors – CoM), amely egy olyan egyedülálló európai mozgalom, melyben a helyi és regionális önkormányzatok önkéntes kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása iránt saját területükön. A mozgalom célja, hogy az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os, 2030-ra kitűzött 40%-os CO2 emisszió csökkentést elérjék, esetlegesen ezt akár túl is szárnyalják. Annak érdekében, hogy a politikai elkötelezettség konkrét intézkedésekben és projektekben is láthatóvá váljon, az aláírók vállalják saját CO2 alapállapot-leltáruk elkészítését, valamint az emisszió csökkentés elérése érdekében tervezett intézkedéseiket tartalmazó Fenntartható Energia Akcióterv elfogadását, továbbá megvalósítását.
Ajka város Fenntartható Energia és Klíma Akciótervének egyeztetési anyaga elkészült, amit az önkormányzat a programban résztvevő vállalatok, intézmények, civil szervezetek részére véleményezésre elküldött. Az észrevételeket augusztus 27-ig várják a témával foglalkozó szakemberek. A beérkező vélemények alapján véglegesítik a dokumentumot, melyet a képviselő-testület határozattal fogad el és jóváhagyásra megküld majd a Polgármesterek Szövetségének is. Várhatóan a következő időszak fejlesztéseinél, beruházásainál az említett dokumentum alapkövetelménynek fog minősülni.
Minden ajkai polgár jogos igénye, hogy megfelelő települési környezetben élhessen, ahol a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a fenntarthatóság, a környezetileg is fenntartható fejlődés, a helyi erőforrások racionális és optimális felhasználása és az energiagazdálkodás hatékonyságának kérdése ugyanolyan fontos, mint a kulturális/szociális infrastruktúra megléte.
* Az Európai Tanács által 2007 márciusában elfogadott új európai uniós energia- és klímavédelmi csomag a közösségi energiapolitika három központi célkitűzésére, nevezetesen a fenntarthatóságra, a versenyképességre és az ellátás biztonságára irányuló, előretekintő szakpolitikai programot határozott meg. Az Európa 2020 program megvalósítása érdekében az EU elkötelezte magát az Energia 2020 stratégia létrehozására, az úgynevezett „20-20-20” kezdeményezés mellett. Ebben vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti az 1990-es szinthez képest, a végső energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra növeli, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja. A megújuló energiaforrások minél szélesebb körű hasznosítására irányul az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve is (RES DIREKTÍVA), melyben a megfogalmazottak szerint minden tagállamnak a korábban 2010-re vállalt célértékeket túllépve 2020-ra elérendő új célértékeket határoztak meg. Továbbá, minden tagállamnak létre kell hoznia egy Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési tervet is, mely a 2010-2020 közötti időszakra vonatkozó beavatkozásokat, prognózisokat, potenciális területeket, a különböző alternatív energiaforrások hasznosításának lehetőségeit vázolja fel, határozza meg.
Ajka Város Önkormányzata Fenntartható Energia- és Klímaakcióterve…