(Tájékoztatjuk Önt, hogy honlapunk 2005. június 20-án 12 órától új köntösben jelenik meg. Addig is javasoljuk, nézzen bele Friss hírek rovatunkba!)

Tisztelt Látogatónk!

Megtiszteltetés számunkra, hogy felkereste városunk honlapját.

Településünk valaha az  iparfejlesztés és a városépítés iskolapéldája volt, ugyanakkor a város gazdasági helyzete kizárólag a helyi nehézipartól, és az arra épülő iparszerkezettől függött. Mint minden ebben hozzá hasonló magyar város, Ajka is sajátságos módon élte meg a rendszerváltozást, s ma már nyugodt szívvel mondhatjuk: Ajkának nemcsak múltja, de jelene és jövője is van.

Az ipari park, a kereskedelmi és infrastrukturális beruházások, a regionális területfejlesztési elképzelések, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó tudatos törekvések mind-mind a város fejlődésének, az itt élők egyre jobb életfeltételeinek lehetőségét teremtik meg.

A város maga, jellegéből adódóan, kevés számú műemlékkel rendelkezik, de a Városliget, a Parkerdő, a helyi múzeumok, köztéri szobrok, templomok mellett sok látnivalót kínál Ajka közvetlen környezete. Úrkút, Padragkút, Magyarpolány régi, hagyományaikat tisztelő sváb falvak, hangulatos parasztházakkal, gyalogtúrákra csalogató erdei ösvényekkel. A várostól nyugatra fekvő Somló-hegy nemzetközileg elismert boraival, kúriáival, kápolnaival szintén idegenforgalmi érték.

Bízunk abban, hogy személyesen is ellátogat városunkba: Ajka, a Hild-érmes zöld város, mely egykoron Fekete István írónak is otthont adott, várja Önt!

Schwartz Béla

polgármester

Természeti környezet

A város, amelyet nyolc falu - Ajka (1.), Bódé (2.), Tósok (3.), Tósokberénd (4.), Ajkarendek (5.), Bakonygyepes (6.), Csékút (7.), Padrag (8.) - alkot, a Bakony-hegységet északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén - egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re - terül el. Tehát jó helyre települt, hegy lábához, síkság peremére.

Északon Magyarpolány, keleten Kislőd, Úrkút, Nagyvázsony, délen Öcs, Halimba, nyugaton Halimba, Kolontár, Devecser a szomszédja. Közlekedés-földrajzi helyzete is jó. Két fontos útvonal szeli át: északon kelet-nyugati irányban a 8-as főközlekedési út, a térség közepén pedig a Székesfehérvár-Szombathelyi úgynevezett 20-as vasútvonal. Ajka autóbusz közlekedési csomópont is. Naponta közel 200 járatpár indul útnak.

A terület vízfolyásokban viszonylag szerény. A Torna- és a Csinger-patak a város belterületén, a Széles víz és a Csigere-patak vagy Polányi-patak a város határának északi részén folyik keresztül. A Padrag-víz a dombokról lefutó vízereket gyűjti össze. Természetes állóvíz nincs, épített a városligeti csónakázótó és a csékúti-lőrintei határban található tározó-horgásztó.

Az éghajlat mentes a nagy szélsőségektől, a kontinentális vonások dominálnak, az átlaghőmérséklet 10-11 fok, a fagyos napok száma nem éri el a 150-et. Az uralkodó szélirány északnyugati.

A térség leggyakoribb talajféleségei: a homok, a kavics, és a homokos vályog elég gyenge minőségűek. A patakok völgyére ellenben a jő termést biztosító öntéstalaj jellemző. A város "kesztyű alakú" 16 585 kataszteri holdas határában természeti ritkaságok is találhatók. Ilyenek: a bakonyi ősbükkös, amely a parkerdő környékén látható; a csékúti szőlőhegyen a hajdani vulkán kürtőjében megtelepült Sástó, növényi ritkaságaival; a tósoki Nyíres, csüngővesszős és molyhos nyírfákkal; a padragi sziklák; a Macska-lik, a Pokol-lik, a Bújó-lik barlang.

Látnivalók

A település legszebb része a Városliget. Ezen a területen található a Csónakázó-tó. A szép, ligetes rész, üdítő színfoltja az iparvárosnak, mely kedvelt tartózkodási helye a városlakóknak és az idelátogatóknak egyaránt. A sportlétesítmények között egy 33 m-es fedett uszoda is található a ligetben. A tó szigetén áll az író, Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása. A szobor körül láthatók az író állattörténeteinek szereplői, közülük Kele, Csí, Hu, Bogáncs, Samu Katalin szobrai. Fekete István 1928 és 1941 között Ajkán élt és dolgozott, A Fő út 1. Számú ház előtt látható emléktábla, egykori lakóhelyét jelzi. A tó mellett találjuk a kórházat, előcsarnokában láthatjuk a dr. Magyar Imrére, a neves orvos-íróra emlékező domborművet; a kórház 1990-től viseli az ő nevét.

A Korányi utcáról balra kanyarodva a Kórház utcán, majd jobbra fordulva a Fő úton végighaladva jutunk el a Szabadság térre, ez a város központja. Ajkán feltűnően sok a köztéri szobor, ezen a téren áll R. Kiss Lenke Gea című alkotása és Borsos miklós Díszkútja és Flóra-szobra. A város katolikus plébániatemploma is itt magasodik.

A Szabadság tér 4. szám alatt a Templomdombon találjuk a Városi Múzeumot és Fotógalériát. A helytörténeti gyűjtemény mellett megtekinthetjük a Borsos Miklós emlékkiállítást, a Fekete István-gyűjteményt és van egy Molnár Gábor-emlékszoba is. A kiváló tudós-író gyakran megfordult nagyapjánál Csingervölgyön; síremléke az alsócsingervölgyi temetőben van. Molnár Gábornak szobra is van Ajkán a róla elnevezett általános iskolában. A térről nyílik a Kossuth Lajos utca, itt áll az 1783-ban épült barokk református templom. A közelben a Hősök terén pedig az evangélikus templomot kereshetjük fel; 1789-ben fejezték be építését.

A város legértékesebb műemlékét a tósokberéndi városrészben találjuk A Szent István úton álló 1808-ban befejezett késő barokk stílusú plébániatemplom már impozáns méreteivel is meglepi a látogatót. A 30x23 méteres templom oltárképén, Vinzenz Fischer alkotásán Szent István Máriának ajánlja fel a koronát. A templom melletti emlékkertben 9 kopjafa emlékeztet azokra a tósokberéndi hősökre, akik az első világháborúban vesztették életüket.

Ajka egyik nagy büszkesége az üveggyár, ami nevén Ajka Kristály Üvegipari Kft. Úgy közelíthetjük meg, hogy a Szabadság térről haladunk a Csingeri utcán, majd balra fordulunk az Alkotmány utcába. Itt az utca elején találjuk a gyárat. A bejáratánál látjuk Marton László Üvegfúvók szoborcsoportját. A gyár 1878-ban kezdett el Ajkán dolgozni, amikor az úrkúti üveghutát ide telepítették a Zichyek. Az üzem az első világháború végén leállt, de 1921-ben újkra működni kezdett. Ma több mint másfél ezer embernek ad munkát, termékei az ország, sőt Európa határain túl is ismertek. A gyárban ma is alkalmazzák az ősi, szájfúvásos technológiát, ennek köszönhetően szép, egyedi darabokat és csiszolt, színes üvegtárgyakat készítenek.

Ha a Csingeri úton haladunk tovább, a városon kívül, a Parkerdőben megtalálhatjuk a Bányászati Múzeumot, az Erőmű Jubileumi Emlékházat és az Őslény- és Kőzettárat.

Nyitva: Kedd - Péntek: 11 - 16 óráig
Szombat - Vasárnap: 10 - 16 óráig