Emberek, népek nyomai

Ajka és vidéke már az ősidőktől alkalmas volt emberi megtelepedésre. A határban több helyen is olyan leletekre bukkantak a régészek, amelyek a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítják.

i. e. 1000
Krisztus előtt 1000 körül kelták telepedtek meg e vidéken, és foglalták el az illírek megmaradt földvárait, de maguk is építettek hasonlókat. Ilyen az Ajkacsingervölgyhöz közeli Töröktetőn található Cservár, amelyet Rómer Flóris,  a Bakony jeles kutatója fedezett fel és írt le.

2.  század
A keltákat fokozatosan a rómaiak váltották fel. E korszak emlékei közé tartozik az Erőmű építésekor előkerült töredékes sírkő, amelyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca - az akkori szokásoknak megfelelően - még életükben állíttattak maguknak a II. század végén.

6-12. század
Még állt a Római Birodalom, amikor Pannóniának ezen a részén megjelentek a hunok, majd a keleti gótok és a longobárdok. Őket követték a VI. században az avarok. Az avarok után frankok, később szlávok telepedtek meg e tájon is. Velük találkoztak honfoglaló őseink is. A 900-as évek elején Árpád magyarjai átkeltek a Dunán, majd fegyveres harccal meghódították a Dunántúlt. Falvaink mind korai, XI-XIII. századi alapításúak. Négynek - Ajka, Berénd, Bódé, padrag - a neve személynévi, négynek - Csékút, Gyepes, Rendek, Tósok - földrajzi eredetű.

Ajka község

1200-1300.
A település egykori birtokosától, az Ajka nemzetségtől kapta a nevét, amely a német Heiko névből származtatható. Heiko vitéz istván király feleségével, Gizellával jött Magyarországra. Ajka nevének első előfordulása ugyan csak 1214-ből ismert, de jóval korábbi a település. 1239-ben Eyka, 1278-ban Ayka néven említik a történelmi források. Ekkor már egyháza, temploma, harangtornya is van.

1800-1900.
Ajka fejlődését az ipar alapozza meg. Már 1836-ban kiderült, hogy Csingervölgyben szén is van. Pásztor ember akadt rá, miután tüzet rakott, és az nem akart kihunyni. Ugyanis tüzet fogott az alatta lévő föld, illetve a szénkibúvás. A kutatást azonban csak 1865-ben kezdeti meg a birtok tulajdonosa, Puzdor Gyula. A kitermelés 1869-ben kezdődik. A szénre és a vasútra alapozva Neumann Bernát 1878-ban üveggyárat alapít.

1930-1950.
Bródy Imre szabadalma alapján 1937-ben Ajkacsingervölgyben felépül a világ első kriptongyára, amely az elektromos izzókhoz szükséges gázt állítja elő. 1933-1934-ben katolikus templom épül. A környéken felfedezett nagyobb mennyiségű bauxit lázba hozza a tőkét. A feldolgozáshoz timföldgyárat, alumíniumkohót, és a jórészt ezeket kiszolgáló erőművet építenek 1941-1942-ben. A helykiválasztásban újra döntő szerepe van a szénnek és a vasútnak.

A várossá válás évtizedei

1960-1970.
Az Ajka, Bódé, Tósok, Tósokberénd községek egyesítésével létrejött település még csak közigazgatási egység (a lélekszáma 1960. Január 1-jén: 15 375 fő), csupán a nevében város. Leglátványosabban a város ipara indul fejlődésnek. Új üzemek egész sora létesül. 1960-ban felépül a Központi Szénosztályozó, amelyhez a bányáktól drótkötélpályákon szállítják a szenet. 1961-ben elkészül az Erőmű II, amellyel többszörösére nő a termelt áram mennyisége, 1962-ben megkezdi működését a Videoton ajkai gyáregysége. Később korszerűsítik az Üveggyárat, elkészül a legnagyobb beruházás, a Timföld II, szövetkezeti, tanácsi vállalatok alakulnak.

1972-1985.
A városban 1972-ben már 38 üzem működik. A hetvenes években megkezdődik a városközpont kialakítása. A művelődési központ 1969-ben, a Horizont és a Zenit áruház 1970-ben, a Városháza 1971-ben, a Hotel Ajka 1974-ben épül. 1971-ben Ajka közigazgatási szerepe is megváltozik, járási székhely lesz. 1978-ban Ajkára költözik a bíróság és az ügyészség. 1981-ben felépül a rendőrség új székháza (és lebontják a Nirnsee-kastélyt). 1977-ben a városhoz csatolják Ajkarendeket és Bakonygyepest, majd 1984-ben padragkút községet.

Ajka a Hild-érem után

1987.
Ajka város a nyolcvanas évek közepére eljut a fejlődés, a várossá válás, a városépítés, városszépítés olyan fokára, hogy bátorsággal pályázhat a Hild-érem kitüntetésért.1987. június 23-án érkezik az örömteli hír: az 1987. Évi városi Hild-érmek egyikét, az "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" Ajka városnak ítélték.

Napjainkban
A rendszerváltozás megroppantja Ajkát, a város iparát is. Az új helyzetben az önkormányzat vállalkozásbarát tevékenységbe kezd. Ugrásszerűen megnő a vállalkozások száma, 1993-ban már több mint 2000 működik a városban. Az üzemek szerkezetváltása is jó eredményeket hoz. Csökken a környezetszennyezés. Az Ajkán gyártott timföldet már mintegy húsz országba szállítják, 1995-ben pedig zeolitüzemet avatnak.

Az öntöde francia kézben kezdi újra működését. Olasz tőkével Cipőipari Kft. alakul. A Videoton épületeiben is új cégek kezdik meg működésüket. Az önkormányzat elsősorban a 8-as úthoz kivezető bekötőút két oldalán épülő ipari parktól várja a város gazdasági talpra állását, fölvirágzását, sok új mujnkahely megteremtését. Létrejön az Új Atlantisz térségi Szövetség, amelynek célja a város és környékének újjáélesztése és dinamikus fejlődési pályára állítása.