2014. 4. 24, csütörtök, György napja van
 
Látnivalók
2005.07.10

A település legszebb része a Városliget. Ezen a területen található a Csónakázó-tó. A szép, ligetes rész, üdítõ színfoltja az iparvárosnak, mely kedvelt tartózkodási helye a városlakóknak és az idelátogatóknak egyaránt. A sportlétesítmények között egy 33 m-es fedett uszoda is található a ligetben. A tó szigetén áll az író, Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása. A szobor körül láthatók az író állattörténeteinek szereplõi, közülük Kele, Csí, Hu, Bogáncs, Samu Katalin szobrai. Fekete István 1928 és 1941 között Ajkán élt és dolgozott, A Fõ út 1. Számú ház elõtt látható emléktábla, egykori lakóhelyét jelzi. A tó mellett találjuk a kórházat, elõcsarnokában láthatjuk a dr. Magyar Imrére, a neves orvos-íróra emlékezõ dombormûvet; a kórház 1990-tõl viseli az õ nevét.

A Korányi utcáról balra kanyarodva a Kórház utcán, majd jobbra fordulva a Fõ úton végighaladva jutunk el a Szabadság térre, ez a város központja. Ajkán feltûnõen sok a köztéri szobor, ezen a téren áll R. Kiss Lenke Gea címû alkotása és Borsos miklós Díszkútja és Flóra-szobra. A város katolikus plébániatemploma is itt magasodik.

A Szabadság tér 4. szám alatt a Templomdombon találjuk a Városi Múzeumot és Fotógalériát. A helytörténeti gyûjtemény mellett megtekinthetjük a Borsos Miklós emlékkiállítást, a Fekete István-gyûjteményt és van egy Molnár Gábor-emlékszoba is. A kiváló tudós-író gyakran megfordult nagyapjánál Csingervölgyön; síremléke az alsócsingervölgyi temetõben van. Molnár Gábornak szobra is van Ajkán a róla elnevezett általános iskolában. A térrõl nyílik a Kossuth Lajos utca, itt áll az 1783-ban épült barokk református templom. A közelben a Hõsök terén pedig az evangélikus templomot kereshetjük fel; 1789-ben fejezték be építését.

A város legértékesebb mûemlékét a tósokberéndi városrészben találjuk A Szent István úton álló 1808-ban befejezett késõ barokk stílusú plébániatemplom már impozáns méreteivel is meglepi a látogatót. A 30x23 méteres templom oltárképén, Vinzenz Fischer alkotásán Szent István Máriának ajánlja fel a koronát. A templom melletti emlékkertben 9 kopjafa emlékeztet azokra a tósokberéndi hõsökre, akik az elsõ világháborúban vesztették életüket.

Ajka egyik nagy büszkesége az üveggyár, ami nevén Ajka Kristály Üvegipari Kft. Úgyközelíthetjük meg, hogy a Szabadság térrõl haladunk a Csingeri utcán, majd balra fordulunk az Alkotmány utcába. Itt az utca elején találjuk a gyárat. A bejáratánál látjuk Marton László Üvegfúvók szoborcsoportját. A gyár 1878-ban kezdett el Ajkán dolgozni, amikor az úrkúti üveghutát ide telepítették a Zichyek. Az üzem az elsõ világháború végén leállt, de 1921-ben újkra mûködni kezdett. Ma több mint másfél ezer embernek ad munkát, termékei az ország, sõt Európa határain túl is ismertek. A gyárban ma is alkalmazzák az õsi, szájfúvásos technológiát, ennek köszönhetõen szép, egyedi darabokat és csiszolt, színes üvegtárgyakat készítenek.

Ha a Csingeri úton haladunk tovább, a városon kívül, a Parkerdõben megtalálhatjuk a Bányászati Múzeumot, az Erõmû Jubileumi Emlékházat és az Õslény- és Kõzettárat.

Nyitva: Kedd - Péntek: 11 - 16 óráig
Szombat - Vasárnap: 10 - 16 óráig

"Mottó: erdő nélkül nincs parkerdő"

Az ajkai Parkerdõ története

Az Ármin-akna üzemeltetésének megszûnése után bányász emlékhelyet alakítottak ki a bányász-szak vezetõi és dolgozói az 1965. évben.

1969. évre az emlékhely múzeummá fejlõdik. A múzeum közvetlen környékére és a kövesárok (Ármin-aknai) völgyben húzódó réten kialakítandó területre az Ajkai Bánya mûszaki kollektívája üdülõfejlesztési tervet (nem parkredõ tervet) készít és azt átadják a város politikai vezetésének, a megvalósítás döntéshozatali segítségének elnyerése céljából.

1970-72 évek között a Városi Tanács megépítteti az aszfaltburkolatú utat a bányászati múzeumig. Elbontásra kerülnek az Ármin akna körüli öreg bányászlakások. Nagymértékû tereprendezés után kialakul a bányászati múzeum körüli murvával lefedett nagy tér. Ezen a téren építették fel a késõbbi évek folyamán a bányászati vállalat dolgozói a szabadtéri színpadot, az ide telepített õslény- és kõzettár épületét, folyamatosan fejlesztették tovább a bányászati múzeum kül- és beltéri anyagát és bemutatási lehetõségét, valamint itt került felállításra a bányász emlékmû is. A vendéglátás színvonalas biztosítására felépült és megnyílt a parkvendéglõ. Miután a bányászat az erõmû szervezetébe került az Ajkai Erõmû is ezen az erdõkkel körülvett téren építette fel a múzeumát.

Az elõzõekbõl láthatóan csodálatos fejlõdésen ment keresztül az Ármin-aknához közvetlenül csatlakozó terület. Ez önmagában azonban nem parkerdõ, hanem egy gyönyörû környezetben lévõ kultúrcentrum.

Erdõ nélkül nincs parkerdõ, de az erdõ csak akkor válik parkerdõvé, ha azt az emberi akarat és a munka azzá teszi.

1970-ben Ajka város politikai és tanácsi vezetése felkérte e sorok íróját, a területet kezelõ Ajkai Erdészet akkori vezetõjét, hogy tegyen javaslatot a városnak a várható késõbbi létszámnövekedését is, valamint az országosan kiemelkedõ egészségkárosító környezeti szennyezettségét is figyelembe vevõ nagyobb mértékû zöldövezeti üdülõterület helyére és nagyságára.

A város vezetése és lakossága körében két helyen való kialakítás vetõdött fel. Az egyik a Vadasása határrészen lévõ réteken és (a kisebb területû) erdõkben, a másik az Ármin-aknánál kulturális fejlõdésnek indult centrumhoz csatlakozóan, a Kövesárok-völgy környéki nagykiterjedésû erdõterületen.

Magam az erdõgazdálkodás követelményeit, a parkerdei szempontokat, valamint azok összehangolt üzemelését is figyelembe véve a felvetõdött két variáció közül a Kabhegy Ajka felé esõ erdõterületeit találtam alkalmasnak. Ezek az erdõk jó terepi és egészségügyi adottságokkal rendelkeznek. Járhatóak, jó a fafajösszetételük, levegõ-, zaj- és egyéb szennyezõforrásoktól viszonylag messze esnek, ezért tiszta a levegõjük, környezetük megnyugtató. Az erdõterület nagyságánál fogva alkalmas a pihenésre, sétálásra, kirándulásra, jól behálózható sétautakkal, valamint a berendezések a célokat kiegészítõen kedvezõen helyezhetõek el.
Az elõzõeken túl azok közé tartoztam (márcsak az õsrégi bányász-erdész hagyományokból adódóan is), akik úgy vélték, hogy a két létesítmény "egybeépülése" egyaránt emeli nívóját és látogatottságát mind a bányászati múzeumnak, mind a parkerdõnek.
A mérlegelésnél jelentkezõ szempontok kedvezõ összegzõdése alapján tehettem javaslatot arra, hogy a kabhegyi erdõkben mintegy 1000 ha. területen helyezkedjen el az ajkai parkerdõ.

A város politikai-, tanácsi- és gazdasági vállalatainak a vezetése (a különbözõ szervezeteknek erdészeti üzemtervi térképeken és helyszínen való bemutatkozása után) a helyre, területre és határokra vonatkozó javaslatot elfogadta.

A parkerdõ kialakításával kapcsolatos ügyek elõrehaladásának megfelelõen az illetékes szervek 1971-ben döntést hoztak a város zöldövezeti koncepciójáról. Még ezévben a Városi Tanács kezdeményezésére az Ajaki Erdészet és a felettes szervei szakmai támogatása mellett az Ármin-akna feletti völgyben 4,98 ha. terület parkerdõ céljára történõ kisajátítására került sor a Magyar Állam tulajdonú Balatonfelvidéki Állami Erdõgazdaság kezelésébõl Magyar Állam tulajdonú Ajka Városi Tanács VB. kezelésébe.

1972. évi tárgyalás után 1973. év elején megbízásos munkaként a MÉM. Állami Erdõrendezõségnek Mûszaki Irodája Balatonfüredi Fásítási tervezõ Osztálya, - a megelõzõ idõkben a helyi egyeztetésekkel kialakított és a város vezetése által elfogadott irányelveknek megfelelõ nagyságú területen és határok között -, elkezdte a kabhegyi erdõterületre az ajkai parkerdõ fejlesztési tervének elkészítését. A tervezés során összhangba kerültek az erdõterületet kezelõ vállalati és miniszteriális szervek kívánalmai, valamint az Ajka város parkerdei közjóléti szükségleteit kielégítõ szempontok. A terv 1973 júliusára készült el. (Nem tartalmazza a bányamúzeum környékének fejlesztését, mert erre a részletes tervet az Ajkai Bánya mûszaki kollektívája elkészítette.)

Az ajkai parkerdõ közjóléti fejlesztési tervét a MÉM. Erdészeti Hivatala 37./1973.XI.28 számon 1.019,76 ha. területen rendelkezései megtétele mellett jóváhagyta. A tervben szereplõ beruházás jellegû, közjóléti célú mûszaki létesítményekre az erdõtelepítési célcsoportos állami beruházási keretbõl 700 E FT. Elõirányzatot engedélyezett. Minisztériumi költségvetésbõl biztosított keretbõl adott finanszírozási lehetõséget fenntartási, közjóléti mûszaki létesítmények karbantartási, felújítási jellegû költségekre éves tervek és leszámolások alapján.

A MÉM. Veszprémi Erdõrendezõség, mint közvetlen felügyeleti hatóság 193/3/1973 XII. 13-án küldte meg az Erdõgazdaság részére az Ajkai "Ármin-aknai" Minisztérium rendelkezõ ügyiratát.

Az Ajkai Erdészet készítette el a pénzügyi lehetõségeknek megfelelõen évrõl-évre és évenkénti fejlesztési és karbantartási terveket a létesítményenként és költségirányzatokkal. Ezeknek a terveknek a jóváhagyása után épültek meg az engedélyezett költséggel összhangban, 1973. évi kezdéssel és 1976. évi befejezéssel az "Ármin-aknai" parkerdõ létesítményei és berendezései.

Az engedélyezett költségvetésbõl elkészült létesítmények és berendezések:
15.046 folyóméter sétaút, - 9 db. esõház, - 2 db. esõbeálló ? 9 db. szalonnasütõ, - 16 db. tönkülõ, - 89 db. pad, - 23 db. szemétkosár, - 1 db. erdei tornapálya, - 210 fm. lépcsõ, - 3db. illemhely, - 1 db. nagyméretû szintes tájékoztató tábla a sétautak, erdei berendezések feltüntetésével, és a bányász-erdész õsi összetartozást szimbolizáló jelvényekkel: a bányászkalapáccsal és az erdészcsillaggal.

A tornapálya nyomvonalának és az egyes állomások helykijelölésének, valamint a végzendõ gyakorlatok fajtájának és mennyiségének, továbbá a szükséges eszközöknek ? tábláknak helyszíni tanulmányozása céljából Sopronba utaztunk az Ajkai Kórház illetékesével. A Soproni Hegyvidéki Erdészet területén lévõ tornapályát tételesen bemutatták az erdészeti kollégák és átadták a gyakorlati tapasztalataikat is. A szerzett ismeretek birtokában tervezték meg a Kórház dolgozói a felépítésre került tornapályát.

A sísportban jártas szakember bevonásával jelöltük ki a pályák nyomvonalát és ennek megfelelõen 1973. év végén és 1974. év elsõ hónapjaiban az erdészet dolgozói tarra vágták és letakarították a sí-, és ródlipálya kialakításához- és a felvonó kiépítéséhez szükséges területeket. A bánya dolgozói a visszamaradt tuskókat darabonkénti robbantással távolították el. Katonaság nagyteljesítményû lánctalpas géppel (tankdózerrel) segítette a terület kézimunka melletti elegyengetését. A munkában a Városi Tanács Városgazdálkodási Vállalata is részt vett.

A hatalmas költségû és nagyon nehezen kiépíthetõ sífelvonót a bányászati dolgozók társadalmi munkában építettek meg, melynek a Városi Tanács részére történõ átadására 1974-ben a helyszínen került sor az "Ármin-aknai" téren lebonyolításra kerülõ bányásznap alkalmából.

1973-tól a tanácsi kezelésbe került állami területen folyamatosan kiépült a villamosvezeték (transzformátorral), a vezetékes víz gerincvezetéke, majd elkezdõdött a parkerdei házak felépítése.

A villany- és vízvezeték kiépítése során az áramszolgáltató és a vízmû ajkai kirendeltségének a dolgozói jelentõs társadalmi munkát végeztek.

Az elsõ parkerdei faházat 1973-ban a Városi Tanács építtette fel. (késõbb átadta a kórháznak) A következõ években a dolgozók nagymennyiségû társadalmi munkája eredményeképpen egymás után épültek fel a különbözõ gazdasági egységek minden parkerdei igényt kielégítõ, összkomforton ellátottsággal rendelkezõ házai. (A legigényesebben sok-sok munkával a bányászok pihenõháza épült fel 1977-ben.)

A parkerdei házak a dolgozók hétvégi és egyéb pihenésének szolgálatára, a munka- és egyéb gondok egészséges erdei környezetben való feledtetésére, a szervezet regenerálására, és az emberi-, baráti-, munkatársi kapcsolatok ápolására épültek.

A parkerdõben helyet kapott az egy-egy hétre kihelyezett erdei iskola is.
Az erdõgazdasági kezelésû hatalmas (1000 ha parkerdõ felügyeletét, gondozását és a sok erdei létesítmény és berendezés karbantartását, felújítását (sí- és ródlipálya, valamint a felvonó kivételével) évrõl-évre az Ajkai Erdészet látta el, az elégtelen költségvetési finanszírozás miatt nagy társadalmi ráfordítás mellett.

Az erdei házak állagának megóvása és a környékük rendben tartása a felépítõ szervezetek feladata volt.

Ajka város egészének példamutató összefogása eredményezte a csodálatos felszereltségü parkerdõnek a létrejöttét.

Az évnek minden szakaszában nagyon sokat látogatták és tették élõvé hétrõl-hétre a parkerdõt. A május elsejének és a bányásznapokon a több ezer ember jelenléte és az erdõben sétálók tömege különösen kiemelkedõ eseménynek számított.

A rendszerváltást követõen a társadalom és azon belül az átalakult városvezetés és a megváltozott körülményekben dolgozó (magántulajdonba került gazdálkodó szervezetek) kisebb gondjai is nagyobbak voltak, mint a parkerdõ színvonalas fenntartása, ill. az arról való gondoskodás.

A parkerdõt képezõ erdõterületek megmaradtak állami tulajdonban, a volt tanácsi kezelésû terület árkerült önkormányzati tulajdonba.
A házak részben magántulajdonba kerültek úszótelekkel.

Az állami tulajdonú erdõkben lévõ erdei- létesítmények és berendezések tönkrementek, eltûntek az elmúlt tiz év alatt. (Fájdalom! A bányász-emlékmû is lebontásra került.) Az erdõterület komplex parkerdõ színvonala nagyon leromlott.

Legfõbb ideje annak, hogy a Város Önkormányzata és az állami erdõk kezelõje szándékokat nyilatkoztasson ki, mérje fel a lehetõségeket és hozzon döntést a jövõt illetõen.

Bizakodásra ad okot Ajka város vezetõinek elhatározása, miszerint a parkerdõ újraélesztési lehetõségének megvizsgálását 1999-ben napirendre tûzte, és az illetékesekkel megkezdte a tárgyalásokat. A tárgyalás során a HM Veszprémi Erdõgazdaság segítõ partnernek bizonyult. Reméljük, hogy segítõ hozzáállást tanúsítanak a parkerdõben magántulajdonú ingatlannal rendelkezõk is.

A következõ hónapok és évek mutatják meg, hogy sikerül-e a különbözõ területek jelenlegi vezetésének, (az uj tulajdonosoknak) a megváltozott körülményekhez igazodó, de Ajka város lakóinak egészségét, pihenését és szórakozását biztosit megújult parkerdõt kialakítani és annak a felügyeletét, létesítményeinek karbantartását, jó színvonalú üzemeltetését biztosítani.



Dr. Horváth Gyula
Erdõmérnök